Doki doki hátán

2009.11.04. 18:48

Tegnap egész délután a fiúkkal voltam, mert Niamh és Clare elmentek arra a vizsgálatra. Amint hazaértek, megérdeklődtem, hogy mi újság, mi volt, és sajnos a tanároknak volt igaza. Niamh diszleksziás. Ahogy kivettem a szülők szavaiból valami olyasmit mondtak, hogy nem teljesen, csak közepesen. Konkrétan sajnos nem tudom, hogy ez mit jelent. Gyakorlatban annyit tapasztalunk majd, hogy Niamh nem fog írül tanulni, a nyelvek tanulása borzasztóan nehéz lesz neki, de ha szeretné speciális segítséggel tud majd tanulni. Többet jelenleg még nem tudok. Úgy sajnáltam, de annyira nem volt letörve, mert persze utána elmentek vásárolni. Meg is mutatta az 5 pár szmájlis fülbevalót, meg a csini kis ruhákat, amiket kapott. Én meg ájuldoztam, és egy csomót beszélgettünk arról, hogy kinek hány lyuk van a fülében, kinek hány fülbevalója van, és melyik ruhához melyik harisnya és kardigán passzol. Niamh is aranyos volt. Már tegnap reggel észrevette, hogy más a hajam, és este is annyi kérdést tett fel ezzel kapcsolatban, hogy alig győztem válaszolni.

Ma nagyon mozgalmas és fárasztó napom volt. Délelőtt elvittem az ikreket a fogorvohoz. Jack bátran tűrte a fogtömést, de Niamh már nem volt annyira könnyű eset. De csak félt, nem fájt neki, egyáltalán nem sírt. Megbeszéltük előtte, hogy majd fogom a kezét, és együtt sikítunk. Szerencsére ez nem így lett. Visszavittem őket a suliba a fogdoki után, átmentem Juliahoz, és megnéztük a leendő házat, ahol a barátjával fognak lakni.

Ebéd után háziírás, aztán pedig Niamh-el táncoltunk egy csomót, perdültünk, ugráltunk, megpörgettem erre, arra, koreográfiát csináltunk, és folyamatosan nevettünk. Nagyon élvezte, de bevallom én is jól szórakoztam. Olyan érzésem volt, mintha lenne még néhány tesóm. (Gyereknek túl idősek) Aztán tin wistle órára vittem őket. Lehet, hogy én is megtanulok valamit játszani rajta, olyan könnyűnek tűnik, bár eddig nem sok hangszeren próbálkoztam, majd meglátjuk.

Egyébként Lisa-val szoktam sokat beszélgetni napközben, ő az irodában dolgozik.

Aerobic meg elvileg Karácsonyig nem lesz, de szerencsére a családnak nem csak úszóbérlete van, hanem kondibérlete is. Hihetetlen. De azért aranyosak voltak, mert nagyon aggódtak, hogy mit fogok csinálni télen, amikor hamar sötétedik, stb. Kicsit tartok tőle, de itt lesznek a lányok, akik egyáltalán nem otthonülősek, meg a kondi és az úszás, na meg a gyerekek, akik egy percre sem hagynak unatkozni.

Általánossában pedig szörnyű ítéletidő van, hatalmas szél fúj, néha egy kiadós eső, és hideg van. Amikor este lefekszem hallom, hogy fütyül a szél… ilyenkor a gyerekkorban és a horrorfilmeknél (ugye Adri – kedvencek temetője) bevett taktikát használom, betakarózom tetőtől talpig, és akkor biztonságban vagyok. Ha végképp nem bírom, akkor aludhatok a házban is.. hihi

A bejegyzés trackback címe:

https://orsiirorszagban.blog.hu/api/trackback/id/tr231500663

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása