Boldog Új Évet!

2012.01.10. 22:11

Buék mindenkinek! A karácsonyi finomságokkal és a családi szeretettel telve megint Írországban találtam magam. Szinte alig eszméltem fel a szilveszter utáni másnaposságból, mikor már vissza is érkeztem. 

Megkezdtem a terveket az idei évre. Spórolás kocsira, rendezvényszervező tanfolyamra, és világlátás, remélhetőleg ausztráliába. 

Addig is munka, munka munka. A kávézóban most már jobban mennek a dolgok, először ki nem állhattam az új "menedzsert", de most már csak egyik fülemen be a másikon ki! Már 3 hónapja dolgozik velünk, és Nikolával azon találgatunk, hogy meleg e vagy nem. Például amikor Nikolával (a lengyel kollégámmal) arról beszélgetünk kinek milyen volt a hétvégéje, ki hány vodkát meg sört ivott meg, Clive ("Klájv" a srác) elkezdi mesélni, hogy hogyan díszítette fel az új lakását, milyen virágokat, füstölőket, gyertyákat és díszpárnákat vett. Ez mindig nagyon vicces, de ami még ezt is túlszárnyalja, hogy minden hónapban vagy egy hét amikor kibírhatatlan. Mindenki tippelhet miért :D

A tulajdonos is be-be szokott nézni a kávézóba, körbenézni minden rendben van-e, vagy csak úgy. Hétfőn is bejött, mert Clive-al akart beszélni, és kért tőlem egy kapucsínót. Mielőtt elment, megdícsért, hogy én csinálom a legjobb kapucsínót az összes kávézó közül, és ha mindenki ilyen finomat csinálna, akkor nem lenne csődben az üzlet. Ez nagyon jól esett, mert általában mindig csak hibát talál akármikor jön. Legalábbis Clive ezt mondja, de neki sem lehet mindent elhinni, néha úgy érzem csak kitalálja a dolgokat, hogy mi rosszul érezzük magunkat, és hogy érezzük ő a főnök. De hiába próbálkozik, mert mint főnököt nem tiszteljük. Ez akkor lenne lehetséges, ha csinálna is valamit. Legtöbbször telefonálgat és leül másokkal beszélgetni, miközben mi sürgünk forgunk, hogy kiszolgáljuk a tömeget. De már az is elég jól megy, hozzászoktam a stresszes ebédeltetéshez. 

Doolinban még nem voltam, most hétvégén megyünk, alig várom, mert ott van a két spanyol lány, és itt limerickben senkit nem ismerek. Kicsit nehéz család és barátok nélkül, de remélhetőleg ez változni fog!

A bejegyzés trackback címe:

https://orsiirorszagban.blog.hu/api/trackback/id/tr213535509

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása